Kata

Elutasítottan

Hátrányból indulni, vágyni az elérhetetlent - ismerős helyzet? Én is átéltem párszor. Ezen merengtem magamban és a tűnődésem lényegét leírtam.


Egyre inkább az a véleményem: egy szappanopera az élet. A legtöbben olyanért vannak oda, aki más után vágyódik. Kiskamaszként vágyunk olyanra, akinek mi még nem kellünk. KÉSŐBB, HA SZERENCSÉNK VAN, SIKERÜL VÁGYÓDNI OLYAN IRÁNT, AKINEK IGEN. Aztán korosodva (kinek mennyire sikerül a korát elfogadnia) ismét a kiskamaszos helyzet áll elő, és vágyunk olyanra, aki szebb  vagy fiatalabb.

Éltem hosszú ideig idősek mellett. Tapasztaltam, milyen  számukra a gyerekeik elutasítása. Megélni az elutasítottságot: aki olyanra vágyik, akinek nem kell, az nagyon lentről indul. Megpróbálja bebizonyítani, hogy ő értékes.

Átélheti egy kicsi is, hogy a szülei mást szeretnének helyette. Például hányan nem olyan nemű kicsinek érkeztünk, amilyet a szülőnk tervezett. A magam nevében állítom: KEMÉNY MECCS. Mindkét szülőm fiút várt helyettem. Majd mindkettejüknek a MINDENE LETTEM. Korosodva, betegedve rám szorultak, a segítségemre.

Megtanulja a küzdést az ilyen gyerek. AZT, HOGY SZ.BÓL VÁRAT ÉPÍTSEN. Elfogadtatni önmagát. Kihozni magából a legtöbbet, olyan előtt, aki semmibe veszi. Bizony, megtanulja a küzdést az ilyen ember.

Vagyunk páran, akik tudjuk, miről beszélek.


Post Author: Kata

Kata
Hozzászólások a Facebook-on keresztül

Minden hang számít! Szólj hozzá Te is!

Legyél te az első hozzászóló!

avatar
  Feliratkozás  
Visszajelzés