Hett Ágnes

Minek párkapcsolat?

Miért vállaljuk fel a kockázatát, hogy megnyíljunk valakinek, beengedjük az életünkbe, a mindennapjainkba?


Minek vesződnénk, nyűglődnénk, alkalmazkodnánk és mondanánk le dolgokról egy párkapcsolat kedvéért, mikor az egyes „funkciók” tökéletesen helyettesíthetők?

Szex kell? Szerezz egy szeretőt!

Beszélgetnél vagy kisírnád valaki vállán magad? Esetleg jókat nevetnél valakivel? Erre vannak a barátok.

Kell valaki aki segít az ügyes-bajos dolgaidban? Hívj szakembert!

Közös időtöltés? Keress egy hobbyt! Iratkozz fel túra programokra, vagy járj el salsázni!

Hiányzik az ölelés? Vegyél plüssmacit! Hatalmas a választék, puha, meleg és még a takarót sem húzza le rólad.

Jó lenne, ha míg te a gyerekekkel foglalkozol, valaki besegítene a házimunkába vagy fordítva? Erre van a takarítónő és a baby sitter!

Szeretnél nyugiban lenni? Na látod!

Mégis… Mi az oka, hogy újra és újra rávesszük magunkat, hogy belevágunk ebbe az amúgy nagyon rizikós dologba, aminek ki tudja mi a vége? Életfogytiglani boldogság, vagy pár év, és utána csak kínszenvedés, pofonok, újabb csalódás. Miért vállaljuk fel a kockázatát, hogy megnyíljunk valakinek, beengedjük az életünkbe, a mindennapjainkba? Miért vagyunk hajlandóak elviselni a másik hülyeségeit, hisztijét, mániáját?

Egy párkapcsolat olyan mint a puzzle. Sok kis darabból áll. Kirakhatod az egyes részleteket, még értelmes formát is ölthetnek, de a kép csak akkor lesz egész, ha ezeket végül összeilleszted. Hiába vannak meg a darabok, az csupán töredék. Nem lehet megmagyarázni, nincsenek logikus érvek. Mégis több. Sokkal többek lehetünk, két egymást szerető ember, ketten együtt.


Post Author: Hett Ágnes

Hett Ágnes
Hozzászólások a Facebook-on keresztül

Minden hang számít! Szólj hozzá Te is!

Legyél te az első hozzászóló!

avatar
  Feliratkozás  
Visszajelzés