Anna Mille

Vigyázat! Megerőszakolhatnak az interneten

2017-ben az Amnesty International végeztetett egy nyolc országra kiterjedő kutatást, a nők ellen elkövetett internetes zaklatásról és erőszakról.


A következő eredmények születtek, idézem az Amnesty honlapjáról: “A nyolc országban élő megkérdezett nők közel negyede (23%) számolt be arról, hogy legalább egyszer tapasztalt online zaklatást vagy bántalmazást, Olaszországban ez a nők 16%-át, az Egyesült Államokban 33%-át érintette. A nők 41%-a legalább egy alkalommal úgy érezte, hogy a fizikai biztonsága is veszélybe került.” – Valamint: “Nem újdonság, hogy a nőgyűlölet és a zaklatás gyakori jelenség a közösségi média felületeken

Az Amnesty International kutatási összefoglalója ide kattintva olvasható.

Kétségtelen, hogy előfordulhatnak az interneten, főként a közösségi oldalakon (mint pl. Facebook, társkeresők) különféle konfliktusok, zaklatások. Hiszen ott is csak ugyanúgy emberek vannak, mint a való életben és előfordulhatnak nem kívánatos, zavaró események is. Az Amnesty adatait viszont jócskán eltúlzottnak találom. Mit jelent pl. az interneten elkövetett erőszak? Azt is illet volna definiálniuk, hogy a kutatásban milyen megnyilvánulásokat vettek figyelembe, mint zaklatásokat. Ismerve a mai trendeket, el tudom képzelni, hogy zaklatásként striguláztak be olyan dolgokat is, mint pl. nem tetsző vélemény, vagy kéretlen üzenet, vagy a válaszadók véleménye is erősen szubjektív lehet. Előfordulhat, hogy valaki zaklatásnak tartja azt is, hogy bár udvariasan, de egy neki nem tetsző férfi szólítja meg és tehát ő nem éppen az álmai lovagja. Álmai lovagjától viszont örömmel venné ugyanazokat a szavakat. Bizony, van ilyen.

A kutatás kiterjedt nőgyűlöletről számol be. Sem ez életben, sem az interneten nem tapasztalni, hogy bárkit kizárólag azért érne gyűlölet, mert nő. Hogy valakit gyűlölet érjen, azért meg kell dolgozni, tenni kell érte, valami másoknak nagyon nem tetsző dolgot. A gyűlölet is csak olyan mint a tisztelet, hogy azt is csak ki kell “érdemelni”.

Nehezen hihető, hogy csak úgy spontán ilyen tömegesen fordulnának elő nőket üldöző események az interneten. Ahhoz hogy valakit zaklassanak, minimum fel kell hogy hívja magára a figyelmet, méghozzá valamilyen rendhagyó módon. Durva beszólással (amivel lehet hogy máris pont ő zaklatott valakit), esetleg “olyan” képpel, aminél fogva a zaklatók fogást találhatnak rajta. Ezzel a gyöngyszemmel pedig végképp nem tudok mit kezdeni: “A rémálom nem ér véget azzal, ha kijelentkezel. Képzeld el, hogy halálos fenyegetéseket kapsz vagy azt írják neked, hogy meg fognak erőszakolni, amikor megnyitsz egy alkalmazást” – Tehát egy alkalmazás megnyitásával, máris megerőszakolhatnak. Hogy hová fejlődött már a technika… 🙂 Ez már viccnek is vicc. Miért kell ilyen hülyeségekkel riogatni a nőket?

Tény és való, az interneten is be kell tartani bizonyos elemi óvatossági szabályokat nőknek és férfiaknak is, mint ahogy az életben is. Ha valaki nem nyújt tálcán támadási felületet, csak nagyon kicsi esélye lehet, hogy mások belekössenek. Ha nem szólok be senkinek sértően, a legvalószínűbb, hogy engem se fognak sértegetni. Ne töltsünk fel olyan képet, amit később szégyellnénk, ha mások tovább terjesztenének. Ne tegyünk fel kényes személyes adatokat, főleg olyanokat ne, amelyekkel esetleg még anyagi károkat okozva is vissza lehet élni. Ne értesítsük a betörőket, hogy mi a lakcímünk és mikor megyünk nyaralni.
Ha pedig mégis zaklatás ér, védekezhetünk is ellene. Enyhébb esetben megvédhetjük magunkat az idegeskedéstől, ha a zaklató leveleit egyszerűen figyelmen kívül hagyjuk, nem olvassuk el. Le is tilthatjuk őt, durvább esetben jelenthetjük a szolgáltatónak is a történteket. Veszélyes fenyegetéseket a rendőrségnek.

A megkérdezett nők több mint háromnegyede (76%) nyilatkozott úgy, hogy a támadás után változtattak a korábbi felhasználói szokásaikon.” – Igen, erről van szó! Tehát felismerték, hogy valamilyen módon lehetővé téve, ők is hozzájárultak ahhoz, hogy zaklatták őket. Egy kis előrelátással meg is úszhatták volna.

Az Amnesty felszólítja a kormányokat, hogy biztosítsanak megfelelő jogszabályi környezetet és képzéseket, hogy megelőzhető és kezelhető legyen a nők elleni online zaklatás jelensége.” – Ha már az Amnesty vette a fáradságot egy ilyen átfogó kutatásra és még a kormányok felszólítására is, már csak az a kérdés, hogy miért csak a társadalom egyik felének gondjai érdekelték? A társadalom férfiak alkotta másik fele vajon miért nem érdekelte őket? Arról miért nincs kutatás – mert nem találni olyat sehol – hogy a férfiakat milyen természetű zaklatások érik? Mert hogy őket is érik kellemetlenségek, abban biztosak lehetünk.

/Anna Mille/


Post Author: Anna Mille

Anna Mille
Hozzászólások a Facebook-on keresztül

Minden hang számít! Szólj hozzá Te is!

Legyél te az első hozzászóló!

avatar
  Feliratkozás  
Visszajelzés