Hett Ágnes

Férfivá lett nők

Az önmegvalósítás zászlaja alatt lassan elvesznek a hagyományosan nőies értékek. Milyen a NŐ? És milyenek a nők ma? Hova vezet mindez?


Mikor kimondom azt a szót, hogy NŐ, egy barátnőm édesanyja jut eszembe. Nem fiatal már, de hihetetlenül csinosan öltözik. Nem tudom, hol vásárol, de normál boltokban nem látni olyan ruhákat, amiket ő visel. Leírva nagyon egyszerű a recept: hosszú szoknya, egy dekoltált felső. Mégis. Amit felvesz, mind tökéletesen passzol, tökéletesen kiemeli az alakját. Mindig kedves, mindig mosolygós, mindig türelmes. Művelt, finom asszony. NŐ és anya. Lágy és meleg. Ő maga a kellem, a szeretet, az otthon. Amikor a közelében van az ember, akkor azt érzi, ez a nő különleges. Más. Olyan igazi. És ahogy körülnézek, egyre kevesebb hozzá hasonlót látok. De miért is baj ez? Talán kevésbé nő egy nő, ha lezserül öltözik? Vagy ha háromszor akkora izmokat növeszt, mint egy férfi? Ha őt a karrierje teszi boldoggá? Ha a gyerekeit babysitter neveli fel, mert neki egyéb elfoglaltságai vannak? Ha 39 évesen még mindig bulizik? Ha kapcsolatokat csupán szexen keresztül képes teremteni? Igen, szerintem baj.

Egyik nap leszaladtam a boltba, venni pár apróságot. A sorban előttem egy “nő” állt. Csak néztem, néztem kigyúrt testét, és arra gondoltam, nem szeretnék pofont kapni tőle. Olyan bicepsze volt, amilyet akármilyen férfi megirigyelhetett volna. A hátizmai átütöttek a pólóján. Semmi derék, cserébe kemény, feszes fenék, és vastag combok. Jó darabig hezitáltam a nemén. Aztán megfordult. Kerestem az ádámcsutkáját, de nem találtam. Cserébe… hétmérföldes szempillák, hegyesre reszelt körmök, és valószerűtlenül kerek és nagy mellek.

(…)

Egy volt tanítványom viszonylag fiatal kora óta él egyedül. Megszokta, hogy mindenben ő dönt, hogy azt csinál, amit akar, hogy senki nem szól bele az életébe. Kemény, harcias (persze mozgásnak küzdősportot választott magának). Elég korán megvette az első lakását. Túrázik, jön-megy. Bulizik. Bőven harminc felett van. Se párkapcsolata, se gyereke. És látszólag nem is hiányzik neki.

(…)

Régi kollégám mesélt a főnökéről. Az egyik nagy könyvelő cég vezetője. Napi 12-14 órát dolgozik. Családanya. Szülés után két nappal már belépett a céges email fiókjába, és küldözgette a leveleket, és telefonálgatott jobbra-balra. Hiába, the business must go on.

(…)

Ismertem egy nőt. Nyitott gondolkodású, mosolygós. Mindig nagyon csinos. Kis vékony, madár alkat. De nincsenek barátai. Női barátai legalábbis. Férfi is csak addig, míg az az ő igényeit szolgálja. Akinek nem tetszik a rendszer, az mehet, amerre lát. Szabadság, szerelem, szex, e kettő kell nekem.

(…)

Vajon ha a nők ennyire megváltoztak, ha azok az értékek és tulajdonságok, melyeket ehhez a szóhoz asszociálunk teljesen kiveszőben vannak, akkor lesznek-e férfiak? Lesz-e FÉRFI, aki mellett megengedhetjük magunknak, hogy “gyengék” legyünk? Hogy NŐK legyünk és ne harcos amazonok, akik küzdenek a világ elemei ellen?

Mert attól félek: nem.


Post Author: Hett Ágnes

Hett Ágnes
Hozzászólások a Facebook-on keresztül

Minden hang számít! Szólj hozzá Te is!

Legyél te az első hozzászóló!

avatar
  Feliratkozás  
Visszajelzés