Wolf Lili

Boldogság gyere haza…

Mit válaszolnál arra a kérdésre, hogy mi tesz boldoggá? Életünk legerősebb mozgatórugója a boldogságkeresés, de mikor is élhetjük át, hogy megtaláltuk? És hogyan tarthatjuk meg? Mond erről valami megbízhatót a tudomány?


Boldogság… Keressük mind, keressük mindig, keressük mindenhol… Hogyan lehetséges az, hogy ennyien keressük és olyan kevesen találjuk? Meg aztán: mi is a boldogság? Szép otthon? Nagy autó? Menő állás? Egy finom sütemény? Sok like a facebookon? Ezekre most mindenki azonnal rávághatja, hogy természetesen nem, ezek csak úgy kellenek, mert lakni is kell valahol, meg közlekedni is kell valamivel, meg ezeket valamiből meg is kell venni, a süti is pénzbe kerül ám, a like meg nem tudom mire jó amúgy, de ha másnak van, akkor inkább abból is legyen… de természetesen a boldogság az valami más… a boldogság az nem ez… az valami olyan…

Milyen a boldogság?

A Wikipédia szerint: „A boldogság pozitív érzelmekkel jellemezhető mentális állapot, amely a megelégedettségtől az egészen intenzív örömérzésig terjedhet. A boldogságnak, mint a legtöbb alapvető emberi érzelemnek, számos biológiai, pszichológiai, vallási és filozófiai magyarázata, megközelítése létezik, amelyek megkísérlik definiálni magát a boldogságot, illetve iránymutatást adni arra, hogy érhetjük el vagy honnan ered.”

Neked is megvolt most a naaaagy wááááúúúú élményed? Szuper. Most már ezt is tudjuk. Szentimentális és coelhoi mélységekig szárnyaló kérdés következik: naponta hányszor élünk át pozitív érzelmekkel jellemezhető mentális állapotot? És hetente? Havonta? Évente? Amikor ez a mentális állapot fennáll, az meddig tart? Aztán miért megy el? Na meg hova megy? A 21.-ik században élünk, tudunk sétálni már az űrben is. Boldogság nevezetű mentális állapotot miért nem lehet kapni még a boltban?

A helyzet az, hogyha voltál már életedben igazán boldog, akármilyen rövid ideig is, akkor pontosan tudod, hogy boldognak lenni az maga a csoda. A boldogság mentális állapotában a problémák szinte maguktól megoldódnak, a világ egy színes és varázslatos hely, úgy érezzük, hogy szárnyalni is tudnánk, ha akarnánk. És igen, beköltözni az új házunkba is lehet boldogság, először beleülni az új autónkba is, ahogyan az is, amikor megkapjunk álmaink állását. A siker, a gazdagság, a népszerűség mind-mind sokak által hajszolt és vágyott dolgok. A süteményről mondjuk megoszlanak a vélemények, ugyanis vannak akik szerint a cukor maga az ördög. A like kérdésébe bele sem kezdenék inkább, erről külön lehetne írni akár egy komplett pszichológiai szakcikket is.

Mégis kétségtelen, hogy a boldogságot valahogy többnek érezzük és olyasmik jutnak eszünkbe, mint a párkapcsolat, a szerelem, a család és ehhez hasonló dolgok. Gondolhatnánk akár azt is, hogy  akkor íme megvan a megoldás: válogatunk ebből a halmazból is, meg abból is, és aztán egyszer csak hurrá, eljő a soha véget nem érő boldogság kora…

De akkor miért is van az, hogy képesek vagyunk szenvedni a méregdrága otthonunk közepén, a kristály csillár alatt, majd ordítva beszállni a luxusautóba és folytatni ezt akkor is, amikor már a gyerekek is ott ülnek az autóban?

Hogyan van az, hogy néha akinek semmije sincs, boldognak érzi magát, és azokról, akiknek látszólag mindenük megvan, bármi előbb eszünkbe jut, mint az a szó, hogy boldog?

Ha egészen őszinte szeretnék lenni, akkor be kell vallanom, hogy ez a poszt nem véletlenül született, hanem a Harvard egyetem tudósai által folytatott “Boldogság és egészséges élet” kísérlete ihlette, mert igen, a tudomány is keresi a választ erre a kérdésre.

A kísérlet lenyűgöző módon több mint 75 éve van folyamatban. A kísérleti alanyok egy része harvardi hallgató volt annak idején, másik részük pedig Boston legszegényebb negyedében élő családok gyermekei közül került be. Szám szerint pedig 724 férfiről beszélünk.

A tudósok végig követték ezen férfiak és családjuk életét egészen haláluk napjáig, illetve – mivel hozzávetőlegesen hatvanan most is a 90-es éveikben járnak – a mai napig figyelemmel kísérik őket, valamint gyermekeiket, unokáikat is.

A kísérletben résztvevők egy része megjárta a második világháborút, vannak, akik elképesztő karriert futottak be, és a legnagyobb szegénységből felküzdötték magukat, és vannak, akik pont a másik irányba járták be ezt az utat. Volt köztük, aki gyári munkás lett, ügyvéd, orvos, sőt az egyikőjük például eljutott az USA elnökének székéig.

A több tízezer oldalnyi kutatási anyagból pedig a tudósok le tudták vonni azt a következtetést, hogy nem a pénz, nem a siker és nem is a népszerűség az, ami a legfontosabb, amikor az emberi boldog és egészséges élet a téma. Leginkább a társas kapcsolataink a boldogságunk és az egészséges életünk zálogai.

Az emberi kapcsolataink jó hatással vannak ránk, míg a magány szó szerint megmérgezve testünket és elménket megöl minket. Azok az emberek, akik jobban kapcsolódnak a családjukhoz, a barátaikhoz és a közösséghez, boldogabbak, egészségesebbek, tovább őrzik meg elméjük épségét és tovább is élnek, mint azon társaik, akik magányosan élik életüket.

Természetesen itt nem a számokról van szó, azaz messze nem válasz a kérdésre, hogy hány virtuális frendünk van a Facebookon vagy hány egyéjszakás kalandunk volt. Mint tudjuk, egy párkapcsolatban is magányossá válhatunk. A közeli kapcsolataink minősége az, ami nagyon nem mindegy, ha boldogságról beszélünk.

Talán érdemes belegondolni abba is, hogy a kutatásban résztvevők között azok, akiknek 50 éves korukra magas volt a koleszterin szintje, de elégedettebbek voltak a kapcsolataikkal nagyobb eséllyel élték meg a nyolcvanéves kort, mint azok, akiknek az egészségügyi kartonja rendben volt, de kevésbé voltak elégedettek társas kapcsolataikkal.

Amibe viszont belegondolni is félelmetes, hogy a kapcsolatukkal elégedettebbek nyolcvanévesen jobban viselték az öregedéssel együtt járó fájdalmat és tovább is őrizték meg mentális tisztaságukat, míg elégedetlen társaik nagyobb fájdalmakról számoltak be és jóval hamarabb bekövetkező memória zavarokról.

A kísérlet további tanulsága volt, hogy a kapcsolatok minősége nem azon múlott, hogy merültek-e fel problémák, konfliktusok, hanem sokkal inkább azon, hogy ezek ellenére érezték-e a felek azt, hogy amikor úgy hozza a szükség, tényleg számíthatnak a másikra és egymásra.

Íme megvan a titkok titka, a bölcsek köve. De egy pillanat… Hiszen ezt tudtuk eddig is… ez valójában nem egy újdonság…

Mint láthatjuk, a választ megtalálni nem nehéz. Sokszor viszont nehéz észrevennünk és  tudomásul vennünk azt, hogy az emberi kapcsolatokért tenni kell, és nem, nem csak akkor, amikor éppen ráérünk, és nem, nem csak akkor, amikor süt a nap és igen, ott kell lennünk egymásnak és tennünk kell életünk végéig.

A te életed miről szól? Neked mi az életcélod? Meddig szeretnél élni és talán a legfontosabb: Hogyan szeretnél élni?


Post Author: Wolf Lili

Wolf Lili
Hozzászólások a Facebook-on keresztül

Minden hang számít! Szólj hozzá Te is!

Legyél te az első hozzászóló!

avatar
  Feliratkozás  
Visszajelzés